Tedd egyszerűbbé!

Ez a cikk olyan lesz, mint egy leegyszerűsített használati útmutató saját magunkhoz főleg arra az esetre, ha fejlődni szeretnénk. A mai világban az időtényező kvázi a legfontosabb, mivel az időnk legnagyobb részeben teszünk-veszünk, intézkedünk, feladatokat látunk el és emellett nem mindig jut idő tanulásra, önismeretre. A belső munkát persze nem lehet megspórolni, mivel mindenkinek eljön az a pont, amikor már annyira viszket minden, hogy változtatni kell, de hatékonyabbá lehet tenni.

Először tisztázzuk az alapokat röviden.

Megszületünk egy adott családba, és elkezdjük magunkévá tenni a család generációs mintáit. Az ősöket alapul véve kialakítunk egy énképet, megfelelésekkel, szabályokkal és ezt az énképet fejlesztjük, bővítjük a későbbiekben. A bővítés minden esetben feszültséggel jár, mint például, amikor kilépünk az óvoda kereteiből és behuppanunk az iskolába. Ugyanezen alapon kisebb feszültséggel ugyan, de mindennapos szinten megélünk átalakulásokat és amikor ezek az átalakulások tudatosan kézben vannak tartva, azt hívjuk belső munkának. Ennek egy segítővel végzett komoly változata a terápia.

Aki valaha végzett már terápiás munkát, gondolom egyetért, hogy az nem egy csodákkal teli, mesedélután. 🙂 Amikor lemegy a folyamat, akkor persze már megkönnyebbülünk és hihetetlen átalakulásokat veszünk észre, de ha nem kényelmes a dolog, akkor felmerülhet a kérdés, hogy minek csináljuk? Egyszerűen szólva azért, mert így is, úgy is át kell esni a feldolgozandókon, de nem mindegy, hogy a folyamat közben észnél vagyunk, vagy sem. Áteshetsz egy váláson úgy, hogy az egekig van pumpálva a stresszhormon szinted, sok bosszússágot akarsz leverni a másikon és az egész procedúra többet vesz ki belőled, mint maga a házasság, de végig lehet vinni mindezt úgy is, hogy közben van egy segítőd vagy terapeutád, aki segít rávilágítani, hogy mi a te részed és a te tanulnivalód mindebben. Ezzel kapcsolatban megnézhetitek Daubner Béla véleményét is:

Az a terápia lényege, hogy egy biztonságos, befogadó közegben, a terapeuta/segítő közbenjárásával felkutatjuk azokat az élményeinket, amelyek traumaként rögzültek bennünk – például egy lábszártörés 5 évesen – és konfrontálódunk az élménnyel. A gyermeki tudatosságunk helyett már a felnőtt tudatunkkal átérezzük mi történt ott valójában, és technikától függően eltávolítjuk az esemény fájdalomtartalmát vagy újraéljük az eseményt megoldott formában és a trauma átkereteződik.

A megtörtént esemény ettől még nem lesz pozitív, de nem is ez a cél. Egy figyelmetlenség miatti lábszártörés megmarad szépen ugyanaz az élmény, de az átkeretezéssel kimegy belőle a felesleges önbüntetés, tehetetlen düh, elhagyottság, kilátástalanság. A cél az, hogy az élményre úgy tudjunk ránézni, hogy oké, megtörtént, figyelembe van véve és emlékként van őrizve. Ez a folyamat rengeteg energiát szabadít fel és gátlást szüntet meg bennünk és ezen folyamatok sorozata maga a fejlődés.

A fejlődés célja, hogy önmagunk előző verziójához képest rendezettebbek, jobbak, teljesebbek legyünk. (Tehát nem másokhoz képest!)

Ebben a folyamatban az ellenálló mechanizmusaink akadályoznak minket. Ezek a mechanizmusok az elménk segítségével alakulnak ki, ami alapból egy túlélésre szakosodott szuper-számítógép. A túlélést úgy képzeli, hogy minden, amiről tudunk és amit irányítunk, az a biztonságunkat szolgálja. Ennél fogva, ha 5 éves korunkban megtörtént a lábszártörés, akkor abban biztosak lehetünk, hogy arról az eseményről a legkisebb falevél pontos pozíciója is fel van jegyezve arra az esetre, hogy legközelebb elkerüljük a szituációt. A megjegyzett információk ezután kialakítanak egy mintát, amit soha többé nem kéne megismételni és még az olyan szituációkat is kerülni kéne, ami kicsit is hasonlít az előzőre. (Többek közt ez a mechanizmus hat a párválasztásunkra is.)

Nade van egy olyan egyszerű törvényszerűség, hogy ami az elménkben van, az hajlamos megnyilvánulni. Azaz akármennyire is védjük magunkat, pontosan szembetalálkozhatunk azzal a precízen feljegyzett mintával, amit annyira szeretnénk elkerülni. Mindez annak érdekében történne, hogy a külső esemény vagy személy emlékeztessen minket a fel nem dolgozott csomagra. Kellő gyakorlottság vagy tudás nélkül az elménk automatikusan átveszi az irányítást, benyomja a vészcsengőt és az elfojtást/menekülést választja attól a eseménytől, ami valójában belőle jött létre… egyértelműen a védelem érdekében.

Így az állandó megteremtődés – védekezés kettősségében konzerválódunk és látszólag egy mókuskerékben senyvedünk, míg valaki meg nem ment minket ebből. A szuper-számítógépünk tehát egyben elfojtja és életben tartja az elkerülendő mintáinkat még akkor is, ha mi újra és újra csak szívunk velük. Minden hatékony belső munkának és terápiának az a kézzelfogható eredménye, hogy ki tudunk jönni ebből a kettősségből és befejeződik az önseggberúgás. 🙂

asztrológia, önszívatás
Forrás: www.google.com

Tehát valahányszor belső munkát végzünk, az ellenállásaink életbe fognak lépni, mégpedig azért, mert a számítógépünk szerint épp arra készülünk, hogy látszólag megismételjünk egy traumát: Hát hülyék vagyunk mi? Dehogy! Tehát uzsgyi szépen vissza a biztonságos, jól kiszámított, ámde langyos pocsolyaszerű életünkbe. Azonban azt mindig figyelembe kell vennünk, hogy ha már hajlandóak vagyunk elmenni egy oldásra, akkor azon a fejlődési lépcsőn vagyunk, ahol az adott trauma feldolgozható… függetlenül attól, hogy az ellenállásaink mit mondanak.

Most összekötjük mindezt az asztrológiával.

A születési képlet elemzések során legfőképp a három alap pillért szoktam kitárgyalni, ami a Nap, a Hold és az Aszcendens pozíciója. A Nap a férfi oldalunk és tartalmazza az összes férfiakkal kapcsolatos információt az előző generációkból, a Hold ugyanez a női oldalra, az Aszcendens pedig az énkép, amit felvettünk erre az életre. Ez a három elem egymástól nem szeparálható, nem tudjuk őket se megszüntetni, se arrébb tenni más csillagjegybe, tehát megadnak egy alap struktúrát, amit erre az életre viselnünk kell és vállalni érte a felelősséget.

Félreértés ne essék, ez nem azt jelenti, hogy képtelenek vagyunk változni. Felejtsük el azt a nonszensz dolgot, hogy életünk végéig ragaszkodnunk kéne a Nap jegyünk leírásában lévő hajlamokhoz! A fejlődéssel egyre több szabad kezet kapunk és ezek a hajlamok egyre kevésbé ráncigálnak minket automatikusan. Például a Kosok hozzászokhattak ahhoz, hogy mindig csinálni kell valamit, mindig küzdeni kell valamiért vagy valami ellen. Ez rosszabb esetben, ha önjáró a hajlam, akkor rengeteg felesleges vitát produkál, jó esetben, fejlettebb formában pedig képessé tesz minket arra, hogy bármiben is veszteglünk, abból másszunk ki, kezdeményezzünk, cselekedjünk, de ésszel.

Tehát minden jegynek van fejlettebb oldala, viszont mindegyikhez tartoznak nagyon jellemző ellenálló mechanizmusok is, amelyek a fejlődést gátolják a fentebb tárgyaltak szerint. De mi lenne akkor, ha már előre tudnánk, hogy milyen módon hárítunk? Vagy egyáltalán nem tudnánk különböztetni, hogy mikor vagyunk önazonosak és mikor vagyunk elfojtásban. Kicsit könnyebb dolgunk lenne, nem?

Az alábbiakban a 12 csillagjegy mindegyikéhez találtok egy rövid leírást a lehetséges ellenállási formáikról. Az Aszcendensetek jegyét kell elsősorban figyelembe venni, mivel ez a személyiségünk legkülső rétege, ez az elsődleges védvonal, és utána el lehet olvasni a Nap és a Hold jegyet is. Minden leírásánál több ellenállási formával is találkoztok majd, de nem kell kötelezően mindet magatokra húzni, inkább ízlelgessétek és merengjetek el rajtuk.

Fontos, hogy az alábbiakban nem a jegyekről láthattok egy leírást! Itt az árnyoldalra és az ellenálló mechanizmusokra tudunk jobban ránézni.

Haladóbbaknak: a jegyek leírása után zárójelben megtaláljátok, hogy milyen egyéb bolygóálláskor kell figyelembe venni még az adott jegy ellenállásait.


A Kos jegyben lévő izzás, rámenősség és versenyszellem azt mondatja az emberrel, hogy tudjuk le minél hamarabb a belső munkát, csináljuk minél egyszerűbben, és hasítsunk ki akkora szeletet a fejlődés tortájából amennyit csak lehet. Azonban amikor terápia alatt a tényleges konfrontációra sor kerül, akkor a beaktiválódó fájdalmak hatására megpróbálhatjuk átvenni az irányítást a terapeutától. Kijövünk egy fokkal jobban a mély ellazultságból, a folyamat iránti odaadásból és a félelmek hatására többször félbeszakítjuk a segítő mondandóját és ragaszkodunk a saját verziónkhoz. Szélsőséges esetben a makacskodás olyan méreteket ölt, hogy a pozíciónk és státuszunk védelme érdekében képesek vagyunk a terápia során elért összes eredményt semmissé tenni és visszaépíteni a régi állapotot. Ezzel teljesül a Kosban lévő szalmaláng effektus, ami arról szól, hogy nagy hévvel elkezdünk valamit, majd gyorsan kihuny a szikra. Tehát lényeges, hogy ha sikerült egy megbízható segítőt találnunk, akkor engedjük át neki az irányítást.

Egy másik gyakori ellenállási forma a túl gyors haladás. Annyira sebesen akarunk fejlődni, hogy az az érzelmi átélés, mélyülés kárára történik, és terápia alatt daráljuk a mondandónkat, vagy annyira egyszerű megoldást akarunk, ami nem létezik. Például, hogy kapjunk a segítőtől egy tömör mondatot arra, hogy milyenek a nők és egy másikat, hogy milyenek a férfiak, majd ezzel a két mondattal leélhetjük az életünket. Magától értetődően a türelem a megoldás vagy azokra a blokkokra kell rádolgozni, amelyek eszetlenül hajtanak minket.

(Mars együtt áll az Aszcendenssel vagy a Nappal vagy a Holddal)


A Bika jegyben lévő lassú építkezés és kitartás afelé visz minket, hogy céltudatosan haladjunk a fejlődés útján. Azonban, amikor nagyobb változásokra kerülne sor, vagy fájdalmasabb dolgokkal kell szembenézni, akkor a rendszer letilt és a biztonságérzetünk teljesen veszni látszik. A terápia során felmerülő a konfrontáció alatt attól félünk, hogy még azt is elveszítjük, amit eddig felhalmoztunk. A makacsság hasonló méreteket tud ölteni, mint a Kos esetében, de a Bikánál a gyorsaság helyett a lecövekelés, alacsony felfogóképesség és makacskodás lép életbe. Egész egyszerűen mintha teljesen betompulna az agyunk és alapvető összefüggésekre sem tudunk rálátni, úgyhogy készüljünk fel arra, hogy lassabban, de maradandóbb eredményeket fogunk elérni a fejlődésünkben.

A másik véglet a harács üzemmód, ami arról szól, hogy felerősödnek azok a vágyaink, amihez kötjük a biztonságérzetünket. Például egy zsíros bankszámla megszerzése lesz a terápia egyetlen célja, és függetlenül attól, hogy a saját utunk merre vinne minket, ezzel előre behatároljuk a lehetséges eredményeket, tehát a folyamat stagnálni fog.

(Vénusz együtt áll az Aszcendenssel vagy a Nappal vagy a Holddal)


Az Ikrek jegyben élő kíváncsiság, penge felfogóképesség és intellektus folyamatosan afelé viszi az embert, hogy egyre többet ismerjen meg önmaga hátteréről. Terápia alatt azonban előfordulhat, hogy az ember még mindig a fejében van, miközben már rég az átérzéssel kellene foglalkoznia. Az Ikrek energia az intellektuális feldolgozást részesíti előnyben, de ez kis része az érzelmi oldással foglalkozó folyamatnak. Kezelés után persze nyugodtan meg lehet beszélni a segítővel a történteket, de közben az átélés, átérzés a leglényegesebb, vagy válasszunk olyan technikát, ami beszélgetésre épül. Ezzel lassabban és felszínesebben fogunk haladni, de legalább haladunk.

Ikrek energiával rendelkezve képesek vagyunk mindaddig akadályozni a gyógyulási folyamatainkat, amíg fejben össze nem raktuk az egészet, márpedig ez jócskán elhúzódhat és jópár idegsejtünk rámehet a folyamatra. Oldás alatti konfrontáció vagy fájdalom hatására előbukkanhat a ravaszkodás és megpróbálhatjuk megvezetni a segítőt intellektuális bravúrokkal, szépen összerakott megfogalmazásokkal vagy felesleges okfejtésekkel. Nos, a rutinos terapeuta szemszögéből nézve nagyon egyértelműen látszik, hogy ez hárítás, úgyhogy nem érdemes vele próbálkozni.

Hátulütő tud még lenni a szétforgácsolódás, ami a mélyülés ellen dolgozik. Ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk egyszerre 5-6 helyre is járni, mindbe valamilyen szinten belekóstolni, de egyikben sem elmerülni. Úgyhogy kicsit lódítsuk hátsón magunkat és válasszunk ki maximum 1-2 technikát.

(Merkúr együtt áll az Aszcendenssel vagy a Nappal vagy a Holddal)


A Rák jegyben lévő lojalitás, érzelmesség és érzékenység nagyon jól tudja segíteni a terápiás folyamatokat, főleg az átélést. Arra érdemes figyelni, hogy terápián belül egy átélés hatására beleragadhatunk az adott érzelembe és megmentést, vigaszt vagy törődést várunk. A terapeuta feladata, hogy ezt kiszúrja és kihozzon minket innen, mi pedig legyünk partnerek.

A Rák jegy a víz energiához tartozik, így az érzelmi átélés, átérzés valóban jól tud menni, de a szétfolyásra szintén érdemes ügyelni. Olyan megfogalmazások születhetnek az oldás alatt, amelyeknek se eleje, se vége, de egy biztos: tele van tömve érzelemmel. Emiatt ne fájjon a fejünk, csak jöjjön kifelé, a segítő pedig majd kérdez.

Rák orientáltságú emberek jobban igénylik a terapeuta útmutatását. Szélsőséges esetben könnyen kialakul függés, tétlenség, életképtelenség a gyógyító nélkül, ezért tudatosan figyelnünk kell rá, hogy tartsuk meg a határokat és ne azért járjunk oldásra, mert végre valaki meghallgat minket, törődik velünk és átérzi a problémáinkat. Ha pedig azt érezzük, hogy nem tudunk meglenni a segítő nélkül, akkor adjuk ezt a tudtára és témaként ezen is lehet dolgozni.

(Hold együtt áll az Aszcendenssel vagy a Nappal)


Az Oroszlán jegyben lévő minőségorientáltság, akarat és stabilitás egy megfelelő alapot nyújt ahhoz, hogy a terápia jó ütemben haladjon. Konfrontáció hatására azonban olyan dolgok merülhetnek a felszínre, amelyek negatívan érintik az eddigi státuszt, pozíciót, eredményeket és ellenállásként felerősödhet bennünk a gőgösség, tekintélyféltés, hiúság. Úgy érezhetjük, hogy ha belemerülünk egy traumába, akkor elveszítjük a kontrollt és akkor vége mindennek. A terapeutával való együttműködés itt átalakulhat basáskodássá, drámázássá és minden alázat megszűnik bennünk. A Koshoz hasonlóan megpróbálhatjuk átvenni az irányítást és aszerint beállítani a terápia menetét, hogy a maszkunk megmaradjon, úgyhogy a megoldás ugyanaz, mint ott: át kell adni az irányítást.

Másrészt a jegybe beépített „majd én egyedül megoldom” hozzáállás még attól is távol tarthat minket, hogy egyáltalán segítőhöz forduljunk. Ebben az esetben az élet gondoskodik arról, hogy a vetített királyság összeomoljon és rákényszerüljünk arra, hogy tanácsot kérjünk. Ez kivétel nélkül meg szokott történni, úgyhogy hasznosabb, ha rávesszük magunkat a segítségkérésre.

(Nap együtt áll az Aszcendenssel vagy a Holddal)


A Szűz jegyben lévő precizitás, odafigyelés és rendszerszemlélet nagyon jól funkcionáló, hosszútávú együttműködéseket eredményezhet a belső munkában. Mivel a jegy a szolgálatra, lelkiismeretességre helyezi a hangsúlyt, ezért a terápiás folyamatban hajlamosak lehetünk mindennel egyetérteni és a segítőt is szolgálni. Nem kérdezünk, nem kíváncsiskodunk, nem kérünk magyarázatot és mindent végrehajtunk, amit csak mond. Amikor terápia alatt a segítő visszajelzést kér, akkor hajlamosak vagyunk azt úgy fogalmazni, hogy neki tetsszen, sőt még meg is kérdezzük, hogy jó-e, ha így mondjuk. Fontos tudatosítani, hogy jó dolog, ha merjük átengedni az irányítást és a segítő vezet, de a teljes önfeladás nem buli.

A másik végletben a terapeuta válik a mi saját belső kritikusunkká, akinek egyszerűen nem tudunk megfelelni és minden egyes oldás után hajlamosak lehetünk bűntudattal terhelni magunkat az eredménytelenségünk miatt vagy napközben is az ő alakja jelenik meg a fejünkben, belső bíróként. Ez akár egy külön téma is lehet a belső munkában: Miért van összekötve a teljesítmény és az elfogadhatóság?

(Merkúr együtt áll az Aszcendenssel vagy a Nappal vagy a Holddal)


A Mérleg jegyben lévő együttműködési készség és partnerség a Szűz jegyhez hasonlóan kiegyensúlyozottan működő társulást eredményez a terapeutával. Azonban a belsőnkkel való konfrontáció hatására a legfőbb ellenállás a szépítésben rejlik. Mivel a Mérleg jegy erős harmóniaigényt kölcsönöz nekünk, ezért a káosz, a fájdalmas emlékek és a megrázó események közeledte egyből bekapcsolja a vészvillogót és húzunk vissza a felszínre, ahogy lehetséges. Terápia alatt ezért előfordul, hogy a megérintőbb pillanatok felett átsiklunk, pozitívabban fogalmazzuk meg a megéléseket, mint ami valós lenne, tapintatosabban, elnézőbben állunk a múltunkhoz és ezáltal a valódi érzelmi átélés hiányos. Tanács: Itt nincs mese, bele kell túrni a mélyébe!

A Szűzhöz hasonlóan a Mérleg jegy is hajlamosíthat minket arra, hogy hiszékenyen és határozatlanul álljunk hozzá az oldás folyamatához, mindezt a partnerség és korrektség jegyében. Egészséges mértékben ez teljesen rendben is van, nem kell szétszednünk a segítőt, de arra figyelnünk kell, hogy a bennünk élő „Békét minden áron” mondat állandóan arra vihet minket, hogy kénytelenül mindenben egyetértünk és megfelelünk.

(Vénusz együtt áll az Aszcendenssel vagy a Nappal vagy a Holddal)


A Skorpió jegyben lévő végletes megszállottság ahhoz hasonló, mint amikor egy vadászkutya szagot fog szorozva ezerrel, tehát ez az energia a terápiát maximálisan segíti. Ahogy a Ráknál, itt sincs gond az érzelmi átéléssel, sőt az a gond, hogy túl sok önkínzó érzelem van elnyomott állapotban és a félelem állandóan ott lappang bennünk, hogy ha mindez előjönne, akkor kő kövön nem maradna körülöttünk és belőlünk sem semmi. Ezért terápiában bár hajt minket a gépszíj, mégis óvatoskodhatunk, retteghetünk önmagunk mélységeitől és az elégségesnél kevesebb információt osztunk meg a segítővel. Úgy érezhetjük, hogy undorítóak, megvetendők, bűnösök vagyunk az árnyékunk miatt és nem vesszük észre, hogy pontosan ugyanezekkel az érzésekkel küzdenek mások is.

A másik végletben egy kemény kíméletlenség hajt minket saját magunk felfedezése és totális átalakítása iránt, és a fókuszunk folyamatosan arra terelődhet, hogy hol a trutyi. Ennek az a veszélye, hogy elsiklunk az eddigi eredmények felett. Eltelhet 2-3 év és még mindig azt érezhetjük, hogy nem haladtunk sehová. Ezért szinte kötelező listát vezetnünk az eddigi eredményekről, naplózni a változásainkat és ezeket időnként újraolvasni.

(Plútó együtt áll az Aszcendenssel vagy a Nappal vagy a Holddal)


A Nyilas jegyben lévő optimizmus, bizalom és szellemiség megfelelő alapot nyújt ahhoz, hogy inkább előbb, mint utóbb önismereti témákkal kezdjünk el foglalkozni. Viszont terápiában ez a jegy képes elvinni minket a nagyon nagy távlatok, a kiszínezés, a pöffeszkedés, a túlzások felé. Ez annyit jelent, hogy amikor épp a reális történéseket, múltbeli emlékeket kéne felfedni, akkor barokkos körmondatokkal, eseményleírásokkal és az egymásba fűződő érzelmeink garmadájával tudjuk fárasztani a terapeutát. Ez mind szép és jó, de ebben az esetben a lényeg felett siklunk el: a mély érzelmi átélés nem valósul meg. Úgyhogy inkább szorítkozzunk a fontos információkra.

Egy másik odafigyelendő terület a jegy érintettjeinek a felfelé menekülés. Ez azt jelenti, hogy egy feldolgozandó téma kapcsán azt mondathatják velünk az ellenállásaink, hogy mi ezt a témát már meghaladtuk, már szellemileg fejlettebbek vagyunk, minthogy ilyenekkel foglalkozzunk, mások foglalkozzanak csak ezzel, mi már felettük állunk. Ezt a mechanizmust mi magunk nem igazán tudjuk megfogni, mivel erős önhittséggel szokott párosulni, úgyhogy legjobb ezt is külön témaként már előre felvenni a listára.

Ahogy az Oroszlán és a Kos jegynél, itt is felbukkanhat a hatalomátvétel, vagyis megpróbálhatjuk irányítani a terapeutát, hogy ne kelljen konfrontálódni a státuszcsorbulást okozó árnyékunkkal. A megoldás ugyanaz: át kell adni az irányítást.

(Jupiter együtt áll az Aszcendenssel vagy a Nappal vagy a Holddal)


A Bak jegyben lévő fáradhatatlanság, komolyság és megbízhatóság ideális alapot nyújt nekünk ahhoz, hogy elinduljon a belső munka és addig folytatódjon, amíg eredmény nem születik. Azonban terápia közben a racionalitás, a merevség és a röghöz kötöttség ütheti fel a fejét legerősebben ellenállásként. A racionalitás nem fér össze az érzelmi átéléssel, mivel az érzelmeket nem lehet racionalizálni. Mégis megpróbáljuk, és mindannyiszor arcra esünk. A merevség és röghöz kötés azzal áll kapcsolatban, hogy a Bak jegyben lévő teljesítményorientáltságnak és munkamániának kell az üzemanyag. Azaz az ellenállásaink maradásra akarják bírni a feldolgozatlanságainkat, hogy folyamatosan lehessen min dolgozni. A Skorpió jegyhez hasonlóan itt is azon lehet a hangsúly, hogy van-e még kaki, és ha ezt a kérdést feltesszük, akkor annak rendje és módja szerint találunk is.

A terápiás folyamatban beállhat bennünk a pesszimizmus, a fásultság önmagunk kicsinysége, tehetetlensége, elégtelensége miatt. Úgyhogy a legelső lépésként azt kellene kioldani, hogy miért ragaszkodunk a bűntudatunkhoz, félelmeinkhez, kudarcainkhoz. Másodsorban kötelező listát vezetnünk az eddigi eredményekről, naplózni a változásainkat és ezeket időnként újraolvasni.

(Szaturnusz együtt áll az Aszcendenssel vagy a Nappal vagy a Holddal)


A Vízöntő jegyben lévő újító hajlam, igazságkeresés és tudásvágy egy teljesen megfelelő közeget teremt ahhoz, hogy a terápiás folyamat fénysebességgel haladjon. Ellenállásként azonban fel szokta ütni a fejét a függetlenedés, szabadulásvágy, így az elköteleződéssel és a rendszerességgel szokott gond lenni. A kötöttség és a fennhatóság a Vízöntő energia számára vörös posztó, így a segítő is ellenséggé válhat a szemünkben, és erre elzárkózással, bizalmatlansággal, tudálékossággal vagy hirtelen lelépéssel reagálhatunk.

Egy másik ellenállási forma az érzelmi kivonódás. Terápia alatt, ha épp konfrontálódnánk egy lényeges traumánkkal, akkor az ellenállások befagyasztanak minket, mintha kivonódnánk az űrbe és érzéketlenül, pókerarccal figyelnénk az eseményeket, amelyekhez mintha semmi közünk nem lenne.

Felütheti a fejét a túlzott egyediség vagy a kívülállóság érzése. Azaz azt hisszük, hogy olyan problémáink vannak, amelyeket senki nem tud kezelni és lezárhatjuk a személyiségünket azzal a felkiáltással, hogy: Én ilyen vagyok, és nem fogok változni! Valójában emögött az van, hogy nem akarok változni, mert az fáj.

Mindhárom mechanizmusra megoldás a földelődés minden lehetséges eszközzel: sport, kaja, szex, természet… Éreznünk kell, hogy a fizikai világ részei vagyunk, akármekkora is az elvágyódási hajlam bennünk.

(Uránusz együtt áll az Aszcendenssel vagy a Nappal vagy a Holddal)


A Halak jegyben lévő hit, gyógyulási vágy és érzékenység hajlamosíthatja az embert arra, hogy rendbe tegye a belső világát. Mivel itt is egy víz jegyről van szó, ezért érzelmekben és azok átélésében nincs hiány, sőt itt is többlettel találkozunk. Ennél fogva ellenállásként legelsősorban az szokta felütni a fejét, hogy fásulttá, reményvesztetté válunk, mivel úgy látszik, hogy sosem lesz vége a folyamatnak. Itt azt kell tudatosítanunk, hogy nem érzelemből vagy blokkból van sok, hanem a mi átélésünk mélyebb és ki kell építeni a határokat.

Egy másik jelentős félrevivő dolog a spiritualitásban való szétfolyás és önállótlanság. Ha el is jutunk segítőkhöz, az alapbeállításunknak köszönhetően azokat az embereket találhatjuk meg legelsőként, akikkel együtt tudunk repkedni, kiszakadni a realitásból, elvonulni a világtól vagy táplálni a fantáziáinkat. Ezen általában át kell menni, nem megúszható része a folyamatnak, de persze az ember lehet éber.

Fennáll itt is az a lehetőség, hogy elsősorban vigaszt, megnyugtatást, burkot akarunk kapni a segítőtől, minthogy konfrontálódjunk a blokkjainkkal. Halak érintettség esetén a terápia mellett fontos a töltés (művészettel, zenével, energiagyógyászattal, akupunktúrával, meridián tornával…). Ha nincs kellő töltésünk, akkor az oldás folyamata alatt visszamenekülünk a fantáziáinkba, várjuk az angyalok megváltását vagy passzívan szétfolyunk.

(Neptunusz együtt áll az Aszcendenssel vagy a Nappal vagy a Holddal)


Ha ennél bővebben szeretnél tudni arról, hogy milyen feldolgoznivalók rejlenek a karmikus puttonyodban, akkor ezen a linken tudsz jelentkezni tanácsadásra.

Itt tudsz olvasni bővebben az elemzésekről.


Fejléc kép forrása: www.pixabay.com