Fényszög pszichológia 5. rész

Az előző részek tartalmából:

Ebben a cikksorozatban az asztrológiában jól ismert fényszögeket kötöm össze a pszichológiában alaposan feltárt sorskönyvekkel és játszmákkal, így a tradicionális vagy ezoterikus magyarázatok köznapibb, modernebb formában is érthetővé válnak. Az előző részekben leírtam, hogy mit jelent a fényszög és a játszma fogalma, valamint terítékre került a Nap, a Jupiter, a Mars, a Neptunusz, a Hold és a Plútó működése.

1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész

A Vénusz archetípus következik és megnézzük, hogy az ő konstellációi hogyan kapcsolódnak a játszmákhoz. A Vénusz és Aszcendens együttálláshoz kapcsolom elsősorban a lenti leírást, de ha valakinek Mérlegben van a Nap, Hold, Aszcendens, születési uralkodó vagy a Vénusz együtt áll ezekkel az elemekkel, akkor is érdemes lesz kontemplálni az itt leírtakon. (Természetesen asztrológus és asztrológiai ágazat szerint más konstelláció is elképzelhető.)

Az archetípus duális természetéből a játszma oldalt fogom kivesézni. Nem kell tehát teljesen magadra húzni a cikk(ek) tartalmát, de elképzelhető, hogy látsz majd bennük hasonlóságot az életeddel. Az itt is tárgyalt általános információkat az egyéni tanácsadásokon szoktam személyre szabni, és így egy komplex kép tárul fel a belső világodról, ami alapján világossá válik, hogy mit kellene rendbe rakni az életedben, és mi az, aminek a megszüntetésén nem kell fáradoznod. Érthető módon itt ilyen pontossággal nem tudjuk kitárgyalni a témát, de kiinduló pontnak mindenképp hasznos lesz a cikk.

A Vénusz játszmája: „Én vagyok a világon a legelragadóbb, ugye?”

Forrás: www.noizz.hu

Ennek megértéséhez nézzük meg, hogy is működik az ember fejlődése.

Nos, az eddigi fejlődéselméletek szerint kb. 6-8 jól elkülöníthető szakaszon megyünk át, miközben testileg és tudatosságban fejlődünk. Az első szakaszban leválunk az anyáról, majd felismerjük, hogy vannak saját érzelmeink, aztán megtanulunk beszélni és elérkezünk egy olyan életszakaszhoz, ahol szerepeket és szabályokat kell elsajátítani. Ez kb. 6 éves kortól tud elindulni, az iskoláskor kezdetével.

Kialakul az az érzet, hogy a mi családunk, a mi osztályunk, a mi fajtánk milyen. Mit vár el anya, apa, a tanár néni, a szomszéd ahhoz, hogy jónak számítsunk a szemükben. Hozzá kell tenni, ez nem feltétlenül jelent erkölcsös életet vagy magas teljesítményt. Egy nyomorba született gyerek a legritkább esetben lesz helyes moralitású vagy ambiciózus, helyette inkább hallgat a családi programozásra és ő is nyomorúságos sorsot él, hogy megfeleljen a család követelményeinek.

Ideális esetben 6 és 12 éves kor között megtanuljuk azt, hogy szabályokat kell betartanunk, ha egy csoporthoz akarunk tartozni, ami azért hasznos, mert később bármilyen munkahelyen már rutinból megy az alkalmazkodás. A fejlődés azonban megy tovább és nem ragadunk le annál, hogy már kellően jól tudunk ismételni és követni. Egy nagy lázadáson keresztül kitörünk, egyenesen az individualista lét kapujába, a tini időszakba. A lázadás azért van beépítve az emberi fejlődésbe, mert próbálgatnunk kell a szárnyainkat. Akármennyire is szeretne még óvni minket anyu, megnevelni apu, vagy mi magunk késleltetnénk az önállóvá válást, az élet megy tovább.

Nem működik azonban mindenkinek ugyanolyan hévvel a lázadás. Van, akinél elő sem jön, és olyan is lehet, hogy belekóstolunk, de valamiért úgy döntünk, hogy jobb, ha valaki inkább megmondja a tutit, minthogy teljes felelősséget vállaljunk magunkért. Ezért választunk egy olyan életmódot, ami közelebb áll a korábbi neveltetésünkhöz és nem hagyjuk ott ezt a világnézetet, míg be nem laktunk vele teljesen.

Hogy kinél mikor jön elő újra a lázadás, az teljesen lutri. Van aki egész életében ezt hallja a fejében: „Jajj, csak találj egy normális állást lányom/fiam!” 🙂 Még manapság is le lehet élni egy egész életet egy állásban, és semmi nem kényszerít minket arra, hogy a kelleténél nagyobb kockázatot vállaljunk, ha hajlandóak vagyunk lenyelni időközben a békákat.

Ez a magyarázat azért volt fontos, mert a Vénusz játszmájának központi eleme a lázadás elnapolása.

A megfelelőségért, az odatartozásért, a jó visszajelzésekért, az okéságért, a kapcsolatok megtartásáért, a konfliktusok elkerüléséért, a népszerűségért. De ha a felszín alá kukkantunk, akkor azért, mert a belső elakadások többsége abba az időszakba húzza vissza az embert, amikor az odatartozás élménye és a csoport általi elfogadottság elemi fontosságú.

Forrás: www.pinterest.com

Nézzük meg egy kitalált példával, hogy miként működik ez a játszma. Doris a férjével egy családi összejövetelre utazik, amit Doris anyjánál tartanak. Útközben a párjával beszélgetnek…

  • Nagyon remélem, hogy anyunak tetszeni fog az új sütemény! Direkt úgy csináltam a habot, ahogy ő tanította nekem régen. 🙂
  • Szívem, anyád azt mondta, hogy nem kell hozni semmit, nem egy nagy összejövetelről van szó, majd ő megoldja a kaját. Nem értem miért ragaszkodtál mégis ahhoz, hogy felkeljünk hajnali ötkor, hogy te frissen tudd megcsinálni a habot arra a sütire, amit nem is kéne hoznunk…
  • Azért mert illetlenség üres kézzel beállítani egy összejövetelre. 🙂
  • De hát vehettünk volna egy bonbont a Lidiben!
  • Á ugyan, az olyan snassz, meg alpári. Mit gondolnának a többiek, ha azt letennénk az asztalra. 🙂
  • Nem tudom és nem is érdekel. Én meg akarom úszni anyádat, amilyen gyorsan csak lehet.
  • Na jó, de azt tudod, hogy beszélgetni fogunk vele, és ahhoz meg tök jó lesz a sütemény. Majd úgy terelem a témát, hogy ne érezd magad rosszul. Jajj, remélem Mary is ott lesz, nemrég született meg náluk a legújabb poronty. Nézz ide légyszi, jó így a sminkem? 🙂
  • Vezetek!
  • Attól még ide tudsz fordulni egy másodpercre. 🙂
  • Jó!
  • Meg se nézted!
  • De megnéztem, pont egy másodpercre.
  • Hihetetlen vagy… És a ruhám? Jót választottam? 🙂
  • Jót.
  • Most mi bajod van? Nem tetszem?
  • De, Szívem, nagyon szexi vagy, de vezetek.
  • Na jól van, jól van, ne veszekedjünk, fő a pozitív gondolkodás. Majd ha odaértünk, akkor elmondhatod bővebben, hogy mi a véleményed rólam. De akkor már csak jókat mondj! 🙂
  • Nem veszekszek, vezetek.
  • Ne legyél már ilyen durva! Ott is így fogsz beszélni velem? Mert akkor jobb, ha be se jössz. Mit gondolnának rólunk? 🙂
  • Te most szívatsz?
  • Én csak szeretném, ha ez az összejövetel megint egy csodálatos családi találkozó lenne, ahol mindenki jól érzi magát és feltöltődve indulhatunk haza. 🙂
  • Szívem, ugye tudod, hogy ez egy CSALÁDI összejövetel? Nem emlékszel az előzőekre?
  • Dehogynem, de attól még ez sikerülhet másképp, nem? Én azt kértem tegnap este az Univerzumtól, hogy a mai alkalommal a bátyám ne szégyenítsen meg senkit. Hoztam fényképeket az utazásainkról, és van egy csomó témám. Majd meglátod, milyen jó lesz! 🙂
  • Hát szerintem a bátyádon az egész Univerzum sem tud már segíteni.
  • Most miért vagy ilyen? Nehéz gyerekkora volt.
  • Ahogy neked is, mégis belőle lett szociopata. Nem furcsa szerinted, hogy ő egy állat lett ugyanazzal a neveltetéssel?
  • Nem tudom. Beszéljünk inkább másról! Te milyen kávét innál, ha odaértünk? 🙂

Látszik, hogy nem egy romboló játszmáról van szó, sőt még azt is mondhatnánk, hogy nincs ebben semmi különös. A felszínről nézve tényleg nincs, mert ez a játszma pontosan a felszín. Nézzünk ki jól, legyenek jó véleménnyel rólunk, ne beszéljünk kellemetlen dolgokról, legyünk illedelmesek és örüljünk az összejöveteleknek.

Mi a veszélye ennek a hozzáállásnak?

A mélység elvesztése. A felszínességbe ragadás. Nem baj az egyáltalán, ha valaki foglalkozik a küllemével vagy az összejövetelek hangulatával, de előfordulhat, hogy időnként keményen konfrontálódni kell, és ilyenkor bizony nem jár mindenki jól. Megeshet, hogy mocskolódó dolgokat állítanak rólunk és képtelenség diplomatikusan megoldani a szituációt. Be kell vállalni, hogy az életnek van egy elég éles, szúrós, harcos oldala és ez a Vénusz/Mérleg energiának igencsak idegen terület.

A Vénusz játszmája tehát nagyon hajlítható, mindenkinek megfelelni akaró, felszínes karakterré tud változtatni bennünket.

Ha valaki ezzel a programmal küzd, akkor kifejezetten fontos megbarátkozni a saját vélemény felvállalásával és a konfliktuskezeléssel. Be kell lobbantani a belső tüzet, hogy beindulhasson végre a lázadás. Le kell válni a megfelelési kényszerekről és ez az esetek száz százalékában konfliktussal jár. Józan ésszel belegondolva, aki eddig hozzászokott ahhoz, hogy te hajlítható vagy, az nem lesz elégedett azzal, ha ellentmondasz. Te sem tudnál jó képet vágni ahhoz, ha eddig minden reggel betértél a kedvenc kávézódba egy elviteles adagért, egy napon viszont azt látod, hogy a hely bezárt.

A szokások megszakítása tehát óhatatlanul feszültséggel jár és a játszmán belülről nézve gyakran ott csúszunk el, hogy a nagy latolgatás közepette a kelleténél nagyobb jelentőséget adhatunk egy-egy véleménynek. Ezért ezt tartsuk észben:

Forrás:www.facebook.com

Ha felfedeznél a horoszkópodban bármilyen ehhez a játszmához kapcsolódó fényszöget vagy konstellációt, az ne rémisszen meg, a sorsunk nem kitörölhető, de meghaladható.

A meghaladás első lépése mindig a felfedezés, a második a belső munka, a harmadik pedig magától történik meg, ez az átváltozás.

Az első lépés részben megvalósulhat a sorozat cikkein keresztül vagy egyéni horoszkópelemzésen, de a második lépéshez már mélyebb személyes kontaktus kell, hogy feltárjuk azokat a kibillenéseket, amelyek rejtetten irányítják az életedet ezen a játszmán keresztül.

Ha szeretnéd felmérni a születési képletedet, vagy belecsapnál egy terápiás folyamatba és elkezdenéd felszabadítani magad a játszmák alól, akkor keress meg ezen elérhetőségek valamelyikén.

fotosjanos@asztropszichologia.hu

Kapcsolat

Facebook

06-20-445-55-57

Fótos János